Nagyon szeretek élni. Ezt őszintén mondom. Most azt érzem, hogy marha jó az élet. Mondja Viktor is, a dobosunk: ezt nem hiszem el, hogy ennyi idősen túlütsz rajtunk. Persze, fiam, ezért kell felkelni reggel hatkor, és meditálni egy nagyot. Még a nyolcvanas években – rengeteget foglalkoztam parajelenségekkel és okkultizmussal, így gyorsabban tudom magam táplálni, mint bármelyik kortársam...
Mindent meg kell becsülni az életből, ami szép! Meg kell próbálni optimistának lenni, még ha nehéz is. Szenvedni kell hozzá egy kicsit. Ha csak jó dolgok történnének az életben, biztosan nem lenne optimista senki. Kell egy kis rossz is, hogy értékelni tudjuk a jót...
A zene sokmindenen segít. Amíg az ember oda tud ülni a zongorához és működnek az érzelmei, nincs probléma. Olyan nekem a zene, mint a tenger, amiben rengeteg kincs van, és az én dolgom ezeket felszínre hozni. Ezeket a kincseket bányászom. Ha egyszer már nem fognak rám emlékezni, a dalaimra azért igen. Azok túlélnek minket.